Válasszon megyét

 
Videók Tovább
Parlamenti választási program 2008-2012

III. LÉT ÉS SZOCIÁLIS BIZTONSÁGOT

„…a saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől csak annyi kegyre
számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan
összefogással, céltudatos és komoly munkával kikényszerítünk”
(Márton Áron)

Az elmúlt években számos szociális reform bevezetése valósult meg. Ide sorolható a köznyugdíjrendszer, a magán és fakultatív nyugdíjbiztosítás, a gyereknevelési támogatás, családi pótlék, újszülött kelengye, a fogyatékos személyek társadalmi védelme, a munkanélküliek társadalmi integrálása, az időskorúak szociális védelme, lakásépítés a fiatalok számára stb.

Továbbra is fontosnak tartunk, kezdeményezünk és támogatunk minden reális szociális probléma megoldására vonatkozó intézkedést.

A méltóságteljes élet biztosítása érdekében nagy figyelmet kell fordítani azokra a csoportokra, akik szociális okokból kifolyólag nem tudnak teljes értékű életet élni. A társadalmi megkülönböztetés, a szegénység, kiszolgáltatottság olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolják a teljes értékű életet és szociális problémákat teremtenek. Ezért fő célunk a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése.

Szociálpolitika

Az egyik legfontosabb probléma az idősek életszínvonalának javítása. Ennek érdekében az utóbbi években jelentősen nőttek a nyugdíjak, de a magas lakásfenntartási költségek, a szüntelenül növekvő közfogyasztási (főleg élelmiszer és gyógyszer) árak miatt még mindig nem biztosítanak méltóságteljes életet sok nyugdíjas számára.

Ezért továbbra is szorgalmazzuk:
- a nyugdíjak értékének emelését és vásárló erejének védelmét;
- a 2008-2012 nyugdíjkorrekciós program kidolgozását és alkalmazását az egyes csoportok között jelentkező általános, tipikus aránytalanságok mérséklésére, a nyugdíjátszámítás hibáinak kiküszöbölésére;
- a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetését;
- az özvegyi támogatásra való jogosultság feltételeinek jobbítását;
- a megyei nyugdíjpénztárak tevékenységének javítását;
- a garantált minimum nyugdíj és a résznyugdíj bevezetését.

A fogyatékosokat ugyanazok az emberi jogok illetik meg mind a társadalom többi állampolgárát. A fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében célszerű mind országos mind önkormányzati szinten különböző rehabilitációs programokat kidolgozni.

A hátrányos helyzetben lévő települések lakóinak társadalmi integrációja érdekében, a területi hátrányokból fakadó esélyegyenlőtlenség csökkentésére szorgalmazzuk a munkahely-teremtési programok sürgős gyakorlatba ültetését, elsősorban humánerőforrás fejlesztésével és helyi partnerségi együttműködés kialakításával.

A szociális gondozás jelentős részét a non profit szervezetek, egyházak vállalják fel. Ezek nagyrészt az idősek gondozási ellátását otthonokban és házi beteg/idős rendszerben valósítják meg, a fogyatékkal élők gondozását, foglalkoztatását és védelmét segítik, a gyermekek jogaiért és egy méltóságteljes élet megvalósításáért küzdenek, és sok más szociális programot működtetnek. A hasonló intézmények megsegítésére nagy hangsúlyt kívánunk fordítani, munkájuk támogatására, finanszírozására, kedvező feltételeket kívánunk teremteni.

A foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség szintjének további csökkentése céljából szorgalmazzuk a különböző munkahely-teremtési programok további fejlesztését, finanszírozással és kedvező feltételek megteremtésével. Különös figyelmet tulajdonítunk a fiatalok és a 45 év feletti munkanélküliek munkahelyi integrációjának.

A kedvezőtlen demográfiai tényezők, valamint a strukturális munkanélküliség együttes hatása következtében egyre fontosabbá válik a felnőttképzés, az egész életen át való tanulás kérdése. Támogatjuk a magyar nyelvű felnőttképzés hálózatának bővítését és erősítését, elsősorban a középfokú egészségügyi képzés és a számítástechnikai ismeretek oktatása tekintetében. Támogatjuk a munkahelyi képzést, az ezt ösztönző jogszabályi háttér kialakítását.

A foglalkoztatás növelésének érdekében, ki kell dolgozni korszerűbb munkaszervezési megoldásokat valamint rugalmasabb foglalkoztatási konstrukciókat is, mint például a távmunka. Ez olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve a munkát, amely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszerint attól távol végzik.

Ez az a munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, amely a számítástechnikát használja úgy, hogy a munkavégzés rendszeresen a munkaadó telephelyétől távol is történhessék. A foglalkoztatás feltételeinek tekintetében a távmunkavállalók ugyanazon, a hatályos törvényben és kollektív szerződésben biztosított jogokat élvezik, mint a hozzájuk hasonló munkaköröket betöltő, a munkaadó telephelyén foglalkoztatott munkavállalók.

A részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése érdekében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 76/2002 törvényt módosítani kell olyan értelemben, hogy azoknak a munkaadóknak lehessen támogatást biztosítani, akik vállalják olyan munkavállalók foglalkoztatását, akik élethelyzetükből adódóan maguk is érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatásban. Ilyen rétegek elsősorban a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelő személyek, akik lehetnek munkavállalók, munkanélküliek, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők egyaránt.

Családpolitika

Céljaink megvalósítása érdekében javítani szeretnénk a családtámogatási rendszeren. Kezdeményezni fogjuk a családi pótlék összegének növelését, a gyermek korának függvényében való megállapítását. A többgyermekes családok támogatását kiemelt feladatunknak tekintjük, országos program kidolgozását sürgetjük.

Az egyedülálló szülők esetében a segélyhez való jogosultsági küszöb értékének emelése, reális és fontos intézkedés lenne azon családok számára, akik ebben a speciális helyzetben tálalhatók.

Figyelembe véve, hogy ikrek esetében az anyagi és fizikai megterhelés sokkal nagyobb, kezdeményezzük, hogy a gyermeknevelési segély a gyermekek számához legyen igazítva.

A szociális ellátások rendszerének folyamatos javítása, a változó igényekhez való adaptálása nélkülözhetetlen. A szociális pénzbeli ellátásokat egységes jogszabály megalkotása egyszerűsítené és áttekinthetőbbé tenné, ezért szükségesnek tartunk egy ilyen jellegű kezdeményezést.

Gyermekjogvédelem

A gyermekjogvédelem az emberi jogok garantálását jelenti a gyermekek számára, azzal azonban minden nemzetközi egyezmény egyet ért, hogy a gyermekeknek olyan speciális jogokat kell biztosítani, amelyeket a felnőttekkel szembeni függő helyzetük, életkori sajátosságaik valamint vulnerabilitásuk indokol.
Az alapvető jogokat, azaz az egészséges fejlődéshez, oktatáshoz, az erőszaktól való védelemhez, egyenlő bánásmódhoz stb. való jogot az államnak kell garantálnia, azonban a szülőkre hárul gyermekeik nevelésének elsődleges feladata. Ha a szülő, bármilyen oknál fogva, ideiglenesen, vagy huzamosabb időn keresztül nem képes megfelelő módon ellátni szülői feladatait, akkor a szubszidiaritás elve alapján a közösségnek, illetve az államnak kell közbelépnie és segítséget nyújtania.

Ennek megfelelően, elsősorban a helyi önkormányzatokra hárul az a feladat, hogy azonosítsák azokat a családokat, amelyek különböző okokból kifolyólag a szociális marginalizáció veszélyével küzdenek (munkanélküliség, alkoholizmus, családon belüli erőszak, szegénység, analfabetizmus stb.), és a közösség erőforrásait mozgósítva, integrálni próbálják ezeket.

Növelni kell a helyi önkormányzatok kapacitását annak érdekében, hogy képesek legyenek ellátni ezeket a feladatokat. A kapacitásnövelés elsősorban személyzetnövelést, szakemberképzést, hálózatban való munkát, szolgáltatások kiépítését jelenti.

Ennek érdekében fel kell használni a strukturális alapokat, valamint más, kormányzati és nem kormányzati forrásokat is (Európai Fejlesztési Bank, a Munka, Család és Esélyegyenlőség Minisztériumának Országos Érdekeltségű Programjait stb.)

Az egészséges közösségek kialakításának érdekében kiemelten fontos a közösségi központok létrehozása minden önkormányzatban (községben, városban), mivel ez a szolgáltatás központi szerepet tölt be a gyermek- és családvédelmi, valamint ifjúsági tevékenységek területén.

A megyei önkormányzatnak lehetősége van a közösségi központok részleges finanszírozására, élnie kell ezzel a lehetőséggel, mivel ezáltal sok esetben megelőzhető a gyermeknek a családtól való elszakadása, illetve a helyi problémák súlyosbodása. A megelőző szolgáltatások erősítése által csökkenthetők a megyei szociális szakszolgáltatások költségei, ugyanakkor erősebb és egészségesebb közösségek fejlődhetnek ki.
Központi szinten szükség van a szociális rendszer hatékonyabb koordinációjára. Mivel a megyei és helyi szociális ellátórendszert központi szinten négy hatóság, illetve ügynökség, koordinálja (Országos Gyermekjogvédelmi Hatóság, Fogyatékos Személyek Országos Hatósága, Országos Családvédelmi Ügynökség, Nők és Férfiak közötti Esélyegyenlőség Országos Ügynöksége), amelyek mind a Munka, Család és Esélyegyenlőség Minisztériumának vannak alárendelve, indokolt lenne egy különálló Szociális és Családügyi Minisztérium létrehozása, amely a szakpolitikák valamint a szabályozások kidolgozásával és ezek harmonizációjával lenne megbízva. Elengedhetetlenül fontos, hogy a szociális rendszer finanszírozása ugyancsak ezen a minisztériumon keresztül történjék, lehetővé téve ezáltal a szakpolitikák gyakorlatba való ültetésének elősegítését, illetve ellenőrzését.
Szenátor jelöltek
Ihász János

Ihász János

Képviselő jelöltek
Imre Stefan

Imre Stefan

Honlapok, blogok
  • Balázs Attila »
  • Czika Tihamér »
  • Cseke Attila »
  • Máté András Levente »
  • Máramaros megyei jelöltek »
  • Pető Csilla »
  • Albert Álmos »
  • Kelemen Atilla »
  • Márton Árpád »
  • Kolozs megyei jelöltek »

Az összes honlapÖsszes honlap