Válasszon megyét

 
Videók Tovább
Parlamenti választási program 2008-2012

II. FOLYAMATOSAN FEJLŐDŐ GAZDASÁGOT

„Mely gazdaság évenként többet kiád mint bevesz,
annak előbb-utóbb tönkre kell mennie.”
(Deák Ferenc - Gondolatok)


Az RMDSZ gazdasági programjának társadalompolitikai célkitűzései:

- jelentősen emelkedjen az állampolgárok életszínvonala, javuljanak életkörülményeik és az élet minősége;
- gyarapodjon és erősödjön a középréteg;
- csökkenjen a szegénység, az elvándorlás, és javuljanak a felemelkedés esélyei.

Ehhez szükségünk van jól működő, fenntartható fejlődésű piacgazdaságra, valamint a társadalom szociális érzékenységét és tűrőképességét figyelembe vevő gazdaságpolitikára.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a következő alapelveket követi:
- az állam (központi és helyi szintű) gazdasági szerepvállalásának további csökkentése;
- a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása;-
- vállalkozásösztönző környezet kialakítása;
- esélyegyenlőség biztosítása vállalkozóinknak a gazdasági élet átalakításában való részvételhez, a helyi és országos szintű gazdasági tevékenységhez, a kompetencia és versenyképesség elve alapján;
- a gazdaságfejlesztési alapok átlátható pályázati rendszerrel történő elosztása;
- a magyarlakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése - különös tekintettel a Székelyföldre;
-  olyan költségvetés-politika kialakítása, amely tényleges támogatást nyújt a kisebbségi közösségeknek és helyi önkormányzatoknak.

Kiemelt hangsúlyt helyezünk a megújuló energiaforrások – nap, víz, szél, hévíz, energianövények – hasznosítására, országos regionális programok beindítására és az ehhez szükséges törvényes keret mielőbbi megteremtésére. (2010-ig a megújuló energiaforrásokból előállított elektromos energia érje el a bruttó nemzeti elektromos energia fogyasztás 33%-át). Mindez elősegíti a klímaváltozást kiváltó gázkibocsátás csökkentését.

Szorgalmazzuk az ország energetikai stratégiájának beillesztését az Európában most alakuló közép- és hosszú távú programok keretébe.

A gazdaság versenyképességének növelése érdekében támogatjuk a vállalkozásoknak az európai és nemzetközi piacra való jutását. Ösztönözzük a külföldi beruházásokat úgy, hogy a multinacionális cégek fejlődése ne kerüljön ellentétbe a helyi beszállítók megerősödésével. Szorgalmazzuk a helyi gazdaság megerősödését, az önkormányzati és a vállalkozói szféra intézményes partneri együttműködését.

Támogatjuk a magas hozzáadott értékű ágazatokban induló vállalkozásokat. A hazai termékek csak jó minőséggel és sajátos arculattal, márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi piacokon. Szem előtt tartva ezeket, a továbbiakban is támogatjuk azokat a programokat, amelyek az exportpotenciállal rendelkező ágazatokat segítik.

Versenyképes kis- és közepes vállalkozásokat

Lényeges, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások, amelyek gazdaságunk legfontosabb húzóerői lehetnek, a közös európai piacon zajló versenyben sikeresen helytálljanak.

A kis- és közepes vállalkozásokat illetően a következő intézkedéseket támogatjuk:
- olyan környezet megteremtését, amely segíti a vállalkozókat. Az RMDSZ szorgalmazza a KKV létrehozására és fejlesztésére vonatkozó törvény módosítását, úgy, hogy a bruttó hazai össztermékből a kis- és középvállalkozásokat támogató pénzügyi források aránya 0,2%-ról 0,4%-ra növekedjen, a KKV finanszírozáshoz való hozzáférés feltételei a Nemzeti Garancia Alap szerepének kiterjesztése és eszközeinek bővítése révén (kockázati alap, társfinanszírozás) javuljanak;
- a kis- és közepes vállalkozásokat érintő szabályozások egyszerűsítését, az őket sújtó bürokrácia csökkentését évente legalább 25 felesleges engedélytípus azonosítása és megszüntetése révén, létrehozva ezáltal egy hatékony adminisztrációs rendszert;
- olyan közigazgatás megteremtését, amely elősegíti a kis- és közepes vállalkozások mindennapi működését;
- a kis- és közepes vállalkozásoknak a közös európai piacra való jutását. Az Európai Bizottság KKV politikájának megfelelően, kezdeményezzük egy új stratégiai dokumentum kidolgozását a 2009-2013–as időszakra, szorgalmazzuk a Szolgáltatások Direktívájának (CEE 2006/123) bevezetését szabályozó jogszabály mielőbbi előkészítését;
- az 1/2005 számú, szövetkezetekre vonatkozó törvény módosítását.

Az erdélyi turizmusért

A turizmus az egyik legnagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciállal bíró ágazat. Támogatjuk, hogy országunk, és kiemelten Erdély természeti adottságainak kiaknázása, a kulturális örökség érvényre juttatása megfelelő stratégiával és átgondolt fejlesztési koncepcióval történjen. A jó minőségű hazai termékek csupán sajátos arculattal és márkanévvel lehetnek versenyképesek a külföldi piacokon. Szorgalmazzuk az erdélyi arculat (brand) kialakítását és megismertetését az Európai Unióban. Népszerűsíteni kívánjuk az erdélyi hagyományokat és szokásokat is. Ezekben a programokban megfelelő szerepet kell hogy kapjanak a „transzilvanikumok”. Ezek segítségével növekedhet az erdélyi - különösképpen a székely és belső-erdélyi - megyék hozzájárulása az ország külkereskedelméhez.

A turizmus állami költségvetésből származó forrásait elsősorban a turisztikát támogató infrastrukturális fejlesztésekre és látványhelyszínek kialakítására kell fordítani. Szorgalmazzuk a faluturizmus és a falusi vendéglátás támogatási rendszerének kiépítését a következő eszközök segítségével: marketing és értékesítési hálózat kialakítása, szakképzés ösztönzése, kedvezményes adó, hitel- és garanciarendszerek kidolgozása, valamint az engedélyezési rendszer egyszerűsítése.

Az egészségügyi-, gyógy-, ifjúsági- és idős turizmus támogatási rendszerét oly módon kell kidolgozni, hogy a munkaadók levonhassák adóalapjukból az alkalmazottaknak biztosított üdültetési jegyek ellenértékét.
A turizmusfejlesztés érdekében fontosnak tartjuk a szakoktatás kiterjesztését a vendéglátóipar területén, valamint az elérhető, megbízható és egységes idegenforgalmi információs és statisztikai rendszerek megteremtését.

Célunk a romániai magyar vendéglátás európai népszerűsítése. A közlekedési infrastruktúra gyors fejlesztésével, különféle befektetési és hitelgarancia kedvezményekkel segíteni kívánjuk a kis- és közepes vállalkozások turisztikai fejlesztéseit, ezek versenyképességének növelését.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés

A vidéken élők számára elfogadható életszínvonal biztosítása érdekében szükséges egy tudományosan megalapozott, időtálló, politikai irányzatoktól független agrárstratégia kidolgozása. Ennek célja a gazdálkodás kiszámíthatóvá és jövedelmezővé tétele, valamint a falu népességmegtartó erejének növelése.

Ezért szükséges:
- a mezőgazdaság fokozatos beillesztése egy komplex vidékfejlesztési programba, amelyben a termelés kiegészül a környezetvédelmi feladatok ellátásával, a táj ökológiai értékeinek védelmével, ápolásával oly módon, hogy az új feladatok új jövedelemforrást is jelentsenek;
- az EU közösségi agrárpolitikájának előírásai alapján kidolgozni a Romániában alkalmazható differenciált támogatási rendszert;
- az agrárszféra költségvetési támogatásának átvilágíthatóvá és ellenőrizhetővé tétele (WTO- és EU-konformitás);
- egyszerűbb, átláthatóbb, igazságos és időben meghirdetett pályáztatásra épülő támogatási rendszer bevezetése oly módon, hogy a civil szervezetek számára biztosítva legyen a támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatás, konzultáció és véleményezés;
- a mezőgazdasági irányítás elévült intézményrendszerének gyökeres megújítása, falugazdász, falugondnoki szolgáltatás létrehozása;
- új piacszabályozási rendszer bevezetése, amely megteremti az értékesítési és jövedelembiztonságot a meghatározó jellegű mezőgazdasági termékek esetében. Az EU szabályzatain alapuló intervenciós felvásárlási rendszer bevezetése;
- az EU egyes tagországaiban jól bevált tulajdonszerzési szabályok és korlátozások alkalmazása. Ezek közül a leglényegesebbek a helyben lakás, a mezőgazdasági tevékenység gyakorlása, a szakképzettség és a helyi érdekek figyelembevétele;
- a tulajdonjog garantálása, a birtok egységének védelme, a tagosítás, a földcsere, a földvásárlás, a mezőgazdasági földbérlet, az ésszerű birtokstruktúra feltételeinek kialakítása;
- a mezőgazdaság finanszírozásában elengedhetetlen a hazai pénzintézeti rendszer hitelezési technikájának fejlesztése, finanszírozási rendszerének modernizálása, a hitel kihelyezési konstrukciók bővítése, a bürokratikus ügyintézési eljárások egyszerűsítése, az állami garanciális alap létrehozása;
- az agrártermelés természeti kockázatának minimalizálása érdekében katasztrófakárok-enyhítését elősegítő rendszer kialakítása, az ehhez szükséges költségvetési források évenkénti biztosítása egy elkülönített katasztrófaalap létrehozásával;
- a kataszteri nyilvántartás reformja, amely elengedhetetlen a földterületek adásvételéhez, minőségi paraméterek szerinti nyilvántartásához, a földterületek piaci árának megállapításához, a mezőgazdasági termelés célirányos támogatásához;
- a termőföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszerbiztonsági rendszer kiépítésének megkezdése;
- a vidéki mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztése;
- a leromlott mezőgazdasági területek erdősítése, a vágásterületek felújítása a további talajerózió megakadályozása érdekében, valamint egy olyan támogatási rendszer kialakítása, mely az erdősített területek nyiladékokkal, szélfogó fasorokkal, tűzvédelmi pásztákkal, vízvételi helyekkel és erdei utakkal történő ellátását célozza;
- a csökkentett adminisztrációval járó kistermelői támogatási rendszer kidolgozása;
- a hagyományos bortermelő vidékeken a szőlőültetvények felújításának, a korszerű borászati technológiák bevezetésének állami alapokból történő támogatása;
- hosszú távú kedvezményes hitelek létrehozása a mezőgazdasági művelésből kikerülő földterületek hasznosítására, erdőtelepítés céljából;
- termelői és értékesítési termékszövetkezetek létrehozása a zöldség és gyümölcs ágazatban;
- erdeink fokozott védelmét, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdősítési programokat. A Környezetvédelmi Alap jelenlegi jövedelmének garantálásával az Alap költségvetéséből 30.000 hektár terület beerdősítését tervezzük a következő ciklusban. Erdősítéssel az árvízvédelmi szempontokon túl a klímaváltozás hatásai is csökkenthetőek;
- a vadászat betiltása a nemzeti parkokban, valamint az orvvadászat visszaszorítása;
- a vadászati törvény és végrehajtási utasításának módosítása úgy, hogy a vadak által okozott kár felmérése, a gazdák kártalanítása egyszerűsített eljárással 60 napon belül megtörténhessen.

A vidéki jelleg mutatóinak mind nemzeti, mind EU-s szabványok szerinti értékelése, azt mutatja, hogy az ország jelentős része és a társadalom meghatározó hányada vidéki besorolás alá tartozik. A legfrissebb statisztikák szerint Románia területének 87,1%-a vidéki jellegű, lakosságának 45,1%-a ezekben a térségekben él.

Az RMDSZ vidékfejlesztési politikájának célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, a környezet, a természeti- és kultúrtáj megőrzése, a vidéki térség fenntartható fejlődésének megteremtése a vidék adottságainak, sajátosságainak, valamint a Vidéki Térségek Európai Chartájának megfelelően.

Ezek érdekében szükséges:
- a vidéki infrastruktúra fejlesztésének szorgalmazása úgy, hogy a falusi emberek életfeltételei, esélyei fokozatosan közelítsenek a városiakhoz;
- a vidék megtartó erejének növelése céljából azon gazdák támogatása, akik főfoglalkozásban mezőgazdasági vállalkozók és már bizonyítottak e téren;
- a piacra termelő tejgazdálkodást, önálló gazdálkodást végző gazdaságok kiemelt támogatása;
- a hegyvidéki települések esetében létező besorolási rendszer módosítása a valós helyzetnek megfelelően;
- a tagosítás támogatása azokon a településeken (különösen Székelyföldön), ahol a nadrágszíjparcellák nem teszik lehetővé az ésszerű gazdálkodást.
- az új agrár-erdészeti jövedelemforrások támogatása (zöld energia, biomassza, bioüzemanyag).

A romániai mezőgazdaság sajátos családi gazdálkodási szerkezetre épül. Vidékfejlesztési koncepciónk alapvető értékként fogja fel a családi gazdálkodási modellt, és ennek fejlesztését tűzi ki célul. Ezért sajátos stratégia kidolgozására van szükség, amely beépül az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési rendszerekbe. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása érdekében szükséges a családi gazdaságok törvényének megalkotása, a családi gazdaságok kiemelt támogatási (EU-konform) rendszerével együtt, amellyel megszűnik a terméktámogatás üzemszerkezethez kötött megkülönböztető jellege is.

Ezen belül kiemelt támogatást nyer az állattenyésztési ágazat, illetve a takarmánytermesztés. Továbbá, az ágazat fejlesztésének hatékonyságát növeli egy olyan szövetkezeti jellegű értékesítési hálózat, amely piacgazdálkodási szinten képviseli a gazdák érdekeit.

A hagyományos mezőgazdasági termékek előállítása mellett, alternatívát kínálnak az új mezőgazdasági termékek, mint például az újrahasznosítható energiaforrásnak számító növények. Az alternatív termékek
meghonosításához hatékony szakmai tanácsadást és támogatást kell rendelni.

Bár Európa nagy élelmiszeripari vállalkozásai gyakran az új irányzatok élvonalában találhatók, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhat a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének növeléséhez. A vidéki gazdaságban komoly lehetőség van új termékek létrehozására és forgalomba hozatalára, minőségi programok révén több érték vidéken tartására – ehhez kellő szakmai, technológiai és anyagi támogatást kell biztosítani.

Ennek érdekében kiemelten támogatjuk kistérségenként hús, tej, erdei gyümölcs feldolgozó egységek létrehozását a sajátos, tájjellegű termékek piacra juttatása céljából.

A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás úttörő szerepet játszik a megújuló energiák és a bioenergia létesítmények számára alkalmas nyersanyagok kifejlesztésében. A megfelelő mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlat hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az erdők szén-dioxid-megkötő hatásának és a szerves anyagok talajalkotó szerepének megóvásához, valamint segít az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodásban is.

Az infrastruktúra fejlesztése

Értelmezésünkben infrastruktúra mindaz, ami szűkebb vagy tágabb életterünk berendezését jelenti olyan műtárgyakkal és felszerelésekkel, amelyek lehetővé teszik számunkra a mozgást, a munkát, az értelmes, tartalmas és minőségi életet.

A különféle infrastruktúra kategóriák fejlesztésének/karbantartásának feladata megoszlik az önkormányzatok és az országos szervek között. Célunk mindezen kategóriák integrált, összehangolt fejlesztése, három szinten: helyi- (települési, kistérségi illetve metropolisz övezetben), regionális- és országos szinten.

Célszerű lenne az állami építés-felügyeletet a középítkezési szaktárcához rendelni. A telek- és ingatlan-nyilvántartási rendszer kötelező adatszolgáltatója kell hogy legyen az országos területfejlesztéssel megbízott tárcának. Továbbá hangsúlyozottan figyelmet kell fordítanunk az építésminőség védelemre, ilyen értelemben a fogyasztóvédelemre, ezért be kell vezetni az építőcégek minősítési rendszerét, ezt pedig össze kell hangolni a közbeszerzési szabályrendszerrel.

A közbeszerzési szabályoknak hatékonynak, egyszerűbbeknek, áttekinthetőbbnek kell lenniük. Az RMDSZ fontosnak tartja és felvállalja a kiemelt jelentőségű projektek – főként a strukturális alapokból társfinanszírozott projektek – gyorsított engedélyeztetéséhez szükséges törvényes és intézményi háttér megteremtését.

Ki kell dolgozni az intenzív infrastruktúra fejlesztések intézményi és rendészeti feltételeit. A tervezés, a településrendészet, a közbeszerzések, a kivitelezés minőségi felügyelete mind jobbításra szorul.
Az infrastrukturális fejlesztések kidolgozásánál elengedhetetlen kritérium ezek méltányos és kiegyensúlyozott regionális leosztása.

Érdemes kiemelnünk néhány stratégiai fontosságú infrastruktúra fejlesztési projektet, amelyek biztosítják a régiók fejlődését: a Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó és a Marosvásárhely–Jászvásár autópályák megépítése, a Szatmárnémetit Nagyváraddal, Araddal, Temesvárral összekötő út gyorsforgalmi úttá fejlesztése, valamint a Dél-Erdélyen áthaladó Nagylak–Arad–Brassó–Bukarest autópálya kivitelezése, illetve az ezekhez kapcsolódó utak és határátkelőhelyek kiépítése, a Maros és Olt folyók szabályozása (árvízvédelem, közlekedési és turisztikai céloknak való megfeleltetés).

Az RMDSZ körgyűrű építését szorgalmazza a municípiumi rangú erdélyi városok esetében. Ott, ahol a körgyűrű műszakilag nehezen megvalósítható, illetve azokban a kisebb városokban, ahol nemzetközi vagy nemzeti besorolású út halad át, elkerülő út megépítését sürgetjük.

Elkerülhetetlen a Román Vasutak modernizációja (Brassó–Déda–Marosvásárhely), az európai gyorsvasúthálózatra való csatlakozás, a vasúti közlekedés bevonása az elővárosi tömegközlekedésbe, a kombinált fuvarozás és a logisztikai központok fejlesztése. A következő négy évben a közúti teherszállítás legalább 30%-a vasúton történjen.

Az energiaszolgáltatás biztonsága a gazdaság működőképességének és az állampolgárok életvitelének egyaránt fontos feltétele. Az államnak alapvetően piaci eszközökkel, jogalkotóként és részben tulajdonosként is gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról, a hosszú távú érdekek érvényesítéséről, a természeti környezet védelméről.

Fontosnak tartjuk a hazai villamosenergia-piac tevékenységének regionális szintű kiterjesztését.
Az RMDSZ kezdeményezi a villamosenergiahálózat kapacitásának növelését azokban a térségekben, ahol várható a potenciális, ipari és ipart kiszolgáló létesítményeket, logisztikai központokat megvalósítani kívánó befektetők megjelenése (a megépülő autópályák mentén, Székelyföldön).

Az államnak kiemelt hangsúlyt kell fektetnie az energiatakarékos- és környezetkímélő technológiák bevezetésére és alkalmazására, valamint a megújuló- és zöld energiaforrások kiaknázására. Ez megoldást jelentene a parlagon fekvő mezőgazdasági területeknek a termelési körforgásban való hasznosítására és néhány környezetvédelmi probléma megoldására.

Gyorsítani kell a közművesítés beruházások, a közüzemi szolgáltatások fejlesztését, különös tekintettel a vidéki települések ivóvízellátásának é;s csatornahálózatának megvalósítására.

Az RMDSZ támogatja, hogy a kilakoltatott családok számára az elkö;vetkező időszakban 2000-2500 tömbház épüljön, folytatódjon a tömbházak hőszigetelését célzó program. A program hatékonyságának növelése érdekében módosítani kívánjuk a lakástörvényt. Folytatjuk a fiataloknak szánt bérlakások építését. Tovább bővítjük a roma programot, amelynek keretében hátrányos helyzetű, sokgyermekes roma családoknak teremtünk civilizált lakókörülményeket.

Az elkövetkezendő időszakban további 120 sportlétesítmény megépítését tervezzük, valamint beindítjuk a falusi, községi sportpályák kormánytámogatásból történő építését. Az RMDSZ kezdeményezésére elindult az úszómedence program, amelynek keretében 70 úszómedence épül országszerte. Folytatjuk a művelődési házak rehabilitálási programját és 400 faluban tervezünk új kultúrházakat építeni közösen a helyi önkormányzatokkal. Tervezzük 50 városi művelődési ház teljes felújítását.

Az RMDSZ kezdeményezésére az egyházak által visszakapott iskolák felújítására is lehet pályázni a Regionális Operatív Program keretében, amennyiben az egyház a felújítandó épületre legalább 10 évre köt bérleti vagy ingyenhasználati szerződést az önkormányzattal.

A létesítmények nagysága és teljesítménye arányos kell hogy legyen a kiszolgált térség szükségleteivel és feltételezi az erőforrások közös kezelését. Példaként említjük a regionális szeméttelepek, szennyvíztisztítók, ivóvízhálózat, repterek, vasúti csomópontok, hidak, átjárók, gátrendszerek ügyét stb., ehhez pedig az érdekek összehangolására van szükség. Folytatjuk az 50.000 lakos alatti települések ivóvíz-ellátási rendszerének korszerűsítését, a víztisztító állomások, csatornarendszerek, szennyvíztisztító állomások javítását és korszerűsítését. A vidékfejlesztési program célkitűzéseivel összhangban, folytatódik az utak aszfaltozását, illetve a falvak ivóvíz-ellátását célzó program.

Költségvetés, államháztartás, adópolitika

Elengedhetetlen a költségvetés szerkezeti koncepciójának, valamint a költségvetési intézményrendszerek reformjának folytatása.

Az állami költségvetést programok formájában kell megjeleníteni, ki kell dolgozni a programok hatékonyságát mérő kritériumrendszert valamint a megvalósulás ellenőrzési mechanizmusát. Javasoljuk a hosszú távú (több éves, gördülő) költségvetés intézményrendszerét, aminek az a célja, hogy a kivitelezés ne függjön a kifizetés kézi vezérlésétől.

A költségvetésnek a fenntartható fejlődést elősegítő gazdaságpolitika hatékony eszközévé kell válnia. Alapvető célunk a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozása, kezelhető keretek között tartása, valamint lényeges csökkentése közép- és hosszú távon.

A célok megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk:
- az adóügyi és az adóügyi eljárási törvénykönyvek egyszerűsítését, újraközlését, az adórendszer átláthatóságának, kiszámíthatóságának és koherenciájának érdekében;
- az adórendszert módosító intézkedések hatályba lépésének időpontját a kihirdetéstől számított 2 évre emelni, biztosítva a vállalkozók által igényelt stabilitást és jobb tervezhetőséget;
- az adóhivatalok rendszerének teljes informatizálását és összekapcsolását, az ügyfélfogadás reformját, az adóbehajtási költségek csökkentését és az adóbehajtás követhetőségének javítását;
- a feketegazdaság visszaszorításának kiemelt kérdésként való kezelését;
- a költségvetési hiány inflációmentes finanszírozását, a maastrichti kritériumrendszer által megszabott keretek között tartását.

Az adópolitikában középtávon érdekünk az egységes adókulcs jelenlegi rendszerének megtartása, mind a személyi jövedelemadó, mind pedig a társasági adó esetében. Elengedhetetlenül szükséges a 16%-os egységes adó kiterjesztése minél több adótípusra. Ezzel a folyamattal párhuzamosan, szorgalmazzuk a különböző adónemek összevonását.

A differenciált hozzáadott értékadó gazdaságfejlesztő hatását kihasználandó, középtávon szorgalmazzuk a csökkentett, 9%-os HEA (TVA) kiterjesztését az energiahordozók árára és egyes helyben nyújtott szolgáltatásokra.

Monetáris politika

Monetáris politika terén a fő cél az árak stabilitása, amely az infláció folyamatos csökkentésével érhető el, a maastrichti kritériumok teljesítése érdekében.

Az Euró övezethez való csatlakozáshoz, a politikai akaraton túl, szükséges széleskörű hatástanulmányok elkészítése, amelyek kiterjednek az euró bevezetésének várható kísérő jelenségeire, a belépéskori árfolyam megállapítására (a különböző előre látható tőkemozgások figyelembe vételével), a vállalkozói szférára gyakorolt hatására.

Az euró bevezetéséhez elengedhetetlenül szükséges makrogazdasági feltételek (3 % alatti költségvetési hiány, 2-3 % közötti éves infláció, mérsékelt köztartozás, stb.) fokozatos megteremtése és állandósítása csak összehangolt adóügyi, monetáris és költségvetési politikával valósítható meg. Országunknak 2012-ben csatlakoznia kell az euróra való áttérés előszobáját jelentő ERM 2 (Exchange Rate Mechanism) európai árfolyamrendszerhez. A jelenlegi, 2007 2013-as EU-s költségvetési ciklus lezárása után, a fenti feltételek teljesítése megteremti a lehetőséget a 2014-re várható eurózonához való csatlakozásra. Bármely késés a gazdasági reformok vagy a nominális és reál konvergencia területén az euróra való áttérés késéséhez vezethet.

Ezzel egyidőben szükség van az évi 5%-t meghaladó dinamikus, fenntartható gazdasági növekedésre és a termelékenység fokozására, hisz ezek előfeltételei a reálkeresetek növekedésének. A gazdaság túlhevülésének elkerülése, a bankrendszer szilárdságának fokozása érdekében szorgalmazzuk a fogyasztási hitelfeltételek szigorításával párhuzamosan a beruházási hitelfeltételek könnyítését. Az RMDSZ szorgalmazza, hogy a gazdasági növekedés által megteremtett többletbevételeket mindenekelőtt infrastrukturális fejlesztésekre, a nyugdíjellátás bővítésére, valamint a családok adóterhének, az arányosság és az igazságosság elveinek érvényesítésével történő csökkentésére kell fordítani.

Egyidejűleg kell biztosítani a gazdaság lendületes növekedését, a munkanélküliség érezhető csökkenését, a pénzügyi egyensúlyt, az infláció fokozatos csökkenését, illetve a teljesítményen alapuló jövedelmek, a nyugdíjak és a szociális juttatások vásárlóerejének növekedését.

Helyi közpénzügyek

A helyi közpénzügyek területén szükségesnek tartjuk az önkormányzatok feladatkörük szerinti finanszírozását, a pénzügyi decentralizáció folytatását, újabb pénzforrások helyi szintre való rendelését, és azt, hogy a helyi adók és illetékek megállapításánál az önkormányzatok 0-50%-ig térhessenek el a központilag meghatározott szinttől.

Az általános programok megvalósítására visszaosztott összegekről a döntést teljes mértékben helyi hatáskörbe kell utalni.

Célul tűzzük ki, hogy a jövedelemadó teljes mértékben, a hozzáadott értékadó (TVA) legalább 15%-ban helyben maradjon. A hozzáadott értékadóból az állami költségvetésen keresztül a helyi közigazgatásoknak visszaosztott részarányt 40%-ra kívánjuk felemelni.

Új, felzárkózó, versenyképes régiókat

Romániának a regionális- és vidékfejlesztésre hatékony nincs törvényi szabályozása. Az EU Strukturális- és Vidékfejlesztési Alapjainak felügyeletét ellátó intézményrendszer nehézkés, működése akadozik.

A fejlesztési régiók nem képesek az Európai Unió Alapító Szerződése által feladatként meghatározott gazdasági, társadalmi és területi kohéziót erősíteni, nem szolgálják a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentését.

A jelenlegi – mesterségesen létrehozott – fejlesztési régiókat szentesítő törvény nem veszi figyelembe azt, hogy az ország földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális és környezeti körülményei által meghatározottan kialakultak már bizonyos történelmi régiók.

Az egységesülő európai közigazgatási térben zajló forrásbevonási versenyben csak versenyképes közösségek versenyképes önkormányzatai lesznek eredményesek, amennyiben összehangolt regionális- és vidékfejlesztési szakpolitikai keret áll rendelkezésükre.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezni fogja a regionális- és vidékfejlesztésről szóló saját törvénytervezet vitáját. Az eddigi tapasztalatok és a levont következtetések alapján, szükségesnek tartja a korszerű, a közösség normáihoz igazodó, regionális- és vidékfejlesztést szolgáló tervezési – közigazgatási egységek létrehozását. Ez azt jelenti, hogy átfogó és gyökeres reformot kell végrehajtani, úgy, hogy a statisztikai tervezési régiók közigazgatási jogosítványokat is kapjanak. A gazdasági, társadalmi, történelmi, kulturális, földrajzi vagy környezeti körülményeket tükröző, tizenöt régió vezetését választott testület lássa el.

Célunk olyan regionális- és vidékfejlesztési törvényi keret létrehozása, amely:
- a természetes kapcsolatok és vonzások mentén a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülményeket figyelembe véve határozza meg az új fejlesztési régiók kereteit;
- tekintettel van a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti multiszektorális igényre;
- alkalmas az Európai Közösség Alapító Szerződésében foglalt célkitűzések megvalósítására.

A hagyományos kapcsolatrendszereket mesterségesen megszüntetni óhajtó és ezért kudarcra ítélt regionális felosztást és területfejlesztési politikát egy, a történelmileg kialakult kapcsolatokra és egy valóban önként vállalt partnerségre alapozóval kívánjuk helyettesíteni.

Kiemelt célunk Kovászna, Hargita és Maros megye számára is méltányos regionális fejlesztési régió létrehozása.

Az ország növekedési potenciálját úgy kell ösztönözni, hogy a nagy növekedési aránnyal együtt foglalkozni kell az infrastrukturális hálózatok hiányosságaival, és növelni kell az intézményi és igazgatási képességet.

Ugyanakkor szükséges:
- a vidéki területek modernizációjának támogatása;
- a gazdálkodási tevékenységek nem mezőgazdasági tevékenységek felé történő diverzifikálása. Támogatjuk ipari parkok létrehozását Székelyföldön és a romániai, vagy külföldi, magasan képzett munkaerőt foglalkoztató ipari egységek telephelyének kialakítását. Az újonnan létesített ipari egységek az átlagosnál magasabb jövedelmet biztosítanak, új munkahelyeket teremtenek, és ezzel hozzájárulnak a kényszerűségből külföldön, vagy az ország más régiójában dolgozó személyek hazaköltözéséhez is;
- az ipari és szolgáltató ágazatok fejlesztése;
- a munkahelyteremtés elősegítése;
- az alapszolgáltatások javítása, beleértve az információs és kommunikációs technológiákhoz való helyi hozzáférés megkönnyítése;
- a vidéki területeket vonzóbbá tévő beruházások végrehajtása azért, hogy a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák megállíthatók majd visszafordíthatók legyenek.

Egységes, erős Székelyföldet akarunk!

Románia Uniós csatlakozása történelmi esély a Székelyföld felzárkóztatására.
Az egységesülő európai közigazgatási térben a fejlesztési forrásokért zajló megmérettetésben csak versenyképes közösségek lesznek eredményesek. Az egységes és sikeres Székelyföld elsősorban a célok megvalósításáért való együttműködés és szervezés kérdése.

Építeni kell tehát a Székelyföld sajátos erőforrásaira és értékeire azért, hogy az erős Székelyföldi identitás legyen meghatározó a térségben. Mentalitásváltásra van szükség: olyan új szemléletre van szükség, amely vállalkozó szellemen alapul.

Képesek vagyunk közös célunkat, a bennünk érlelődő Székelyföldet megvalósítani. De az ehhez szükséges munkát senki nem fogja helyettünk elvégezni. Ez a mi feladatunk.

Létrehozzuk a Székelyföldért Egyesületet és térségenként azokat a szaktestületeket amelyek segítségével a régió összehangolt cselekvési programja elkészülhet.

Románia információs társadalma – a modernizáció alapeszköze

Az RMDSZ a következő feladatokat látja elsődlegesnek a romániai információs társadalom kialakításának területén:
- hosszútávú jövőkép és középtávú stratégiák kidolgozása és gyakorlatba ültetése;
- az információs társadalom területén kezdeményezett európai programok, átfogó projektek és kampányok romániai meghonosítása;
- stratégiai központi koordináció kialakítása az informatizálási projektek, szabályzásrendszer, szabványok kezdeményezése, bővítése, fejlesztése terén; elektronikus kormányzati megoldások összehangolása hatékony közigazgatás érdekében;
- a vidéki közösségek informatikai eszközökhöz, informatikai tudáshoz és internethez való hozzáférésének szélesítése, erősítése, minden iskola szélessávú internethez való juttatása;
- a hosszútávú jövőképet kiszolgálni képes szélessávú távközlési és adatátviteli hálózatok kiépítésének szorgalmazása közvetlen és közvetett eszközök segítségével, ezáltal az ország teljes területének lefedése 2012-vel bezárólag;
- új technológiák alkalmazásának támogatása egy emberközelibb információs társadalom létrehozásáért (például: digitális tv, web 2.0);
- versenyképes munkakereslet kialakítása az országban kiképzett informatikai humánerőforrás számára a minőségi hozzáadott érték növelése céljából;
- kooperatív környezet kialakítása a különböző, informatikában érdekelt ágazatok között (közintézményi, magán, oktatási, civil szektorok);

A következő időszak feladata ezeknek a sajátos gondoknak, igényeknek az orvoslása.

Az információs társadalom fejlesztését célzó, a romániai magyar közösséget érintő tevékenységeket a középtávra tervezett Erdélyi Magyar Információs Társadalmi Stratégiába kell foglalni, amely a fejlesztések fő irányvonalait határozza meg, és amely igazodik az ágazatra vonatkozó:
- európai stratégiai dokumentumokhoz;
- romániai fejlesztési prioritásokhoz;
- a mindenkori magyar kormány által megfogalmazott, a teljes kárpát-medencei magyarságot érintő informatikai fejlesztési elképzelésekhez.
Szenátor jelöltek
Sarkady Zsolt Csaba

Sarkady Zsolt Csaba

Képviselő jelöltek
Moldován József

Moldován József

Honlapok, blogok
  • Szíjjártó Zoltán »
  • Frunda György »
  • Cseke Attila »
  • Korodi Attila »
  • Borbély Károly »
  • Dancs Annamari »
  • Albert Álmos »
  • Gyerkó László »
  • Külföldi jelöltek »
  • Verestóy Attila »

Az összes honlapÖsszes honlap