Válasszon megyét

 
Videók Tovább
Parlamenti választási program 2008-2012

VI. OKTATÁS, TUDOMÁNY-KUTATÁS, MŰVELŐDÉS, EGYHÁZAK, CIVIL SZERVEZETEK

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,
megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát
és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.”
„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.”
(Szent-Györgyi Albert)

A személyi elvű autonómia gyakorlata megteremtheti a romániai magyar közösség talpon maradásának feltételeit a XXI. századi tudásalapú, információs társadalomban is. Modernizációnk és versenyképességünk zálogaként, a társadalomépítésünk alapjául szolgáló ágazatokban - oktatásban, tudományban, kutatásban, és művelődésben - korszerű és minőségi szinten működő intézményhálózatot kell létrehoznunk. Az RMDSZ a rendszer kiépítéséhez szükséges egységes szemléletű fejlesztési stratégiáját a következő alapelvekre épülő kezdeményezések, cselekvési tervek révén kívánja megvalósítani:

Politikai kezdeményezések

1. A személyi elvű autonómia gyakorlatának feltétele a Kisebbségi Törvénytervezet elfogadása a Parlamentben. Szövetségünk továbbra is szorgalmazza az új parlamenti ciklusban a törvény elfogadását. Különös gondot kell fordítani az intézményalapítás jogának törvénybe iktatására, hogy tovább gyarapíthassuk tanintézeteink, kulturális- és kutató intézményeink számát. Részt vállalunk az Országos Oktatási Stratégia kidolgozásában megjelenítve a sajátos kisebbségi oktatás érdekeit.

2. Az elkövetkező időszakban közösségünk egyik legfontosabb politikai feladata a minden hátrányos megkülönböztetést kiküszöbölő, a köz- és felsőoktatási rendszert megreformáló tanügyi törvénycsomag kidolgozásában és elfogadtatásában való eredményes részvétel.

3. Szövetségünk támogatja a hivatásos kulturális intézményeink reformját szolgáló új színházi törvényt, amely a kor kihívásaira való megfelelésnek ad esélyt.

4. Az RMDSZ a decentralizáció és a szubszidiaritás jegyében szorgalmazza azoknak a módszereknek a kidolgozását, amelyek a legjobban fenntartható rendszer megalapozása érdekében partnerré teszik az önkormányzatokat és az oktatás/kultúra területén működő intézményeket.

5. Közképviseletünk továbbra is küzd a csángó-magyar oktatás kereteinek bővítéséért, az önálló csángó-magyar intézmények létrehozásáért.

6. Az RMDSZ programjának megvalósítása csak a romániai magyar társadalom közös, célirányos munkájával, a programot a konkrét cselekvés nyelvére fordító választási ajánlat teljesítésével lehetséges. Az új parlamenti ciklus kulcsszava a partnerség. A Szövetség alapvető feladatának tartja, hogy ezekben az ágazatokban is a civil társadalommal, valamennyi társadalomépítő erővel összefogva tevékenykedjék a közjogilag szavatolt önkormányzó közösség státusának kimunkálásáért.

Közoktatás. Teremtsük meg a XXI. század iskoláját!

Oktatáspolitikánknak továbbra is következetesen képviselnie kell azt az önállósulási akaratot, amelynek célja az önkormányzaton alapuló - az európai oktatási térség intézményrendszerébe illeszkedő - autonóm anyanyelvű oktatás-nevelési rendszer megvalósítása, a képzés minden területén, formájában és szintjén. A XXI. század követelményeihez igazodó magyar iskolahálózat kiépítése során szembesülnünk kell a decentralizáció jegyében meghirdetett oktatási reform, és a demográfiai folyamatok előidézte kihívásokkal, amelyek megoldására Szövetségünk fokozottan figyel.

Fontosnak tartjuk, hogy a közoktatás szerkezete feleljen meg a munkaerőpiac megváltozott igényeinek. Az elmúlt években megfigyelhető változásokból kiindulva támogatjuk a magyar nyelvű szakképzés bővítését, kínálatának szélesítését.

A reformok területén parlamenti képviseletünk mindenekelőtt a hazai törvénykezés olyan módosításait, rendelkezéseit szorgalmazzák, amelyek során:
- Az alakuló intézményi autonómia tovább bővül;
- A központosított állami intézményrendszer fokozatosan leépül;
- A közoktatás minden szintjén minden tantárgyat anyanyelven taníthatunk és gyermekeink azon - általunk már kidolgozott és előterjesztett - sajátos tanterv alapján sajátíthatják el a román nyelvet, amely tekintetbe veszi a magyar nyelv sajátosságait.
- Az 1-3 éves gyerekek számára szervezett úgynevezett „kisgyermekkori nevelés” a nemzeti közösségek esetében kizárólag anyanyelvükön működtetett napközikben és óvodákban történjen;
- Minden olyan régióban, ahol a lélekszám indokolja, legyen biztosítva az anyanyelvű oktatás a fogyatékos gyermekek számára;
- A közoktatásban bevezetendő új finanszírozási rendszerbe bekerül a kisebbségi oktatás többletköltségeit fedezni hivatott kiegyenlítő és kiegészítő finanszírozás;
- Az oktatásirányítási kompetenciák átkerülnek az önkormányzatokhoz és az intézmények vezetéséhez;
- A szubszidiaritás elvének érvényt szerezve nő a helyi társadalom képviselőinek (önkormányzat, szülők, diákok, iskolaszékek, egyház, stb.) érdekérvényesítő képessége, azaz érdemben szólhatnak bele iskoláik ügyeibe;
- A szórványrégiókban kialakíthatók, és döntően állami költségvetésből fenntarthatók, a kollégiumi rendszerben működő (iskolabusszal, bentlakással, étkezdével rendelkező) magyar kistérségi iskolaközpontok.
- A romániai magyarság számaránya szerint részesül a központi és helyi költségvetésből, oktatási és kulturális igényeinek kielégítésére;
- Önkormányzataink minél jelentősebb összegeket tudjanak megszerezni az európai uniós operatív programok és egyéb uniós és/vagy országos szintű pályázati kiírások által felkínált alapokból.

Figyelembe véve a negatív demográfiai mutatókat és a gyerek/tanuló létszám alapján történő finanszírozás új módját (amely szerint a 100 fő alatti óvodai és 200 fő alatti iskolai egységek nem életképesek), újra kell gondolnunk iskolahálózatunkat, hogy egyetlen magyar tanuló se kényszerüljön más tannyelvű iskolába járni.
Szövetségünk a helyzet megoldására a kistérségi iskolahálózat kialakítását javasolja, ami a következő tényezők szem előtt tartásával valósulhat meg: a települések földrajzi elhelyezkedése, a meglevő úthálózat és általában a települések elérhetősége-megközelíthetősége, a létező oktatási hálózat és annak főbb jellemzői, a települések általános jellemzői és az önkormányzatok támogatási potenciálja.

Az RMDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy ne vesztesei, hanem nyertesei legyünk az új rendszernek Ugyanakkor a Szövetség kiemelten támogatja az oktatást szolgáló alapítványok munkáját, hogy a kistérségi iskolahálózat működéséhez szükséges infrastruktúra (kollégiumok, iskolabuszok, ösztöndíjrendszer) kialakulhasson.

Felsőoktatás

A következő négy évben végbemenő demográfiai változások okán a felsőfokú oktatási rendszer jelentős mértékben átalakul. Fontosnak tartjuk, hogy ez az átalakulás az egyetemek és az oktatásban résztvevők folyamatos párbeszéde, egyeztetése mellett történjen meg, és a piaci hatások mellett a jövő társadalmát megalapozó értékelvű szempontok is érvényesüljenek.

Az uniós csatlakozással az erdélyi magyar felsőoktatás számára is új történelmi helyzet teremtődött. Az erdélyi magyar felsőoktatás fennmaradása versenyképességétől és fogadóképességétől függ. Támogatjuk a romániai felsőoktatás reformját, a fejlődést meghatározó Bologna-i Egyezmény alapján, amely egy integrálható európai felsőoktatási rendszer kialakítását szorgalmazza, biztosítva ezáltal az egyetemek közti átjárhatóságot, a külföldön elvégzett részképzések beépítését a romániai intézmények rendszerébe.

Az RMDSZ alapvető feladatának tekinti az önálló állami, Kolozsvár központú, magyar tannyelvű egyetem létrehozását. Ugyanakkor szorgalmazzuk a jelenlegi magyar tannyelvű oktatási vonalak döntéshozói, szerkezeti és pénzügyi önállóságát biztosító feltételek megteremtését, a meglévő keretek megerősítését, belső autonómiájának kialakítását, így a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar kari rendszerének létrehozását, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar oktatási kereteinek megerősítését és önállósítását.

Bővítenünk kell az anyanyelvű képzést a többi olyan erdélyi felsőoktatási intézményen is, melyek jelentős szerepet vállalhatnak egy, a szakképzés minden területét átfogó erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiépítésében.

Támogatjuk új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítását Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), kiemelten kezeljük magyar tannyelvű csoportok létrehozását a kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Ion Andreescu Művészeti Akadémián, az Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. Ezekben az intézetekben kezdeti lépésként a szaknyelv elsajátítását kell biztosítanunk, párhuzamosan az önálló oktatói státusok létrehozásával.

Kiemelt feladat a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények hálózatának támogatása, fejlesztése. Az állami és magán oktatási formát, egymást kiegészítő rendszernek kell tekintenünk, amely megteremti a teljes spektrumú anyanyelvű felsőoktatási kínálatot. Támogatjuk a Sapientia – az Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem – működését és fejlesztését, akkreditációs kérdéseinek megoldását. Érvényt kell szereznünk a Tanügyi Törvény ama lehetőségének, hogy az állam részt vállaljon az ilyen jellegű intézmények finanszírozásában.

Tudomány - Kutatás

Románia Európai Uniós csatlakozási törekvéseinek megfelelően és a fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés érdekében az RMDSZ szorgalmazza a tudományos kutatás prioritásként való kezelését és megfelelő költségvetési finanszírozását az európai szabványoknak megfelelően.

A romániai tudományos kutatás és innováció eredményessége és hatékonysága érdekében az RMDSZ támogatja, hogy a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka Romániában a tudományos kutatásra, innovációra, fejlesztésre fordítódjék. Ennek érdekében emelendő a költségvetésen belül a kutatási és fejlesztési kiadások aránya.

Kiemelt cél, hogy ösztönözzük az európai uniós források megszerzését a hazai kutatási programok finanszírozására, különösen azon intézményekben, ahol romániai magyarok is dolgoznak.

Ennek érdekében szükséges a tudományos kutatás intézményes újjászervezése és az eddigieknél számottevően jelentősebb finanszírozási keretek biztosítása. Ugyanakkor támogatjuk a hazai és nemzetközi magánvállatok által működtetett kutatóhálózatba való bekapcsolódást. Célunk, hogy az erdélyi magyarság az egyesült Európában versenyképes legyen.

A felsőoktatás és a kutatás nem választható el. Ezért szorgalmazzuk a kettő fokozottabb integrálását, az egyetemeken folyó tudományos kutatási feltételek számottevő javítását mind jogi, mind pedig finanszírozási szempontból. Kezdeményezzük kutatási, fejlesztési, technológiai parkok létrehozását a Sapientia egyetem vonzáskörében (Tusnád, Csíkszereda, Udvarhely, Gyergyó, Szentgyörgy).

Kulturális sajátosságaink kihasználásával támogatandó a magyarországi és más európai felsőoktatási intézményekkel közös kutatási programok működtetése.

A romániai magyarság alapvető célja a romániai magyar értelmiség legképzettebb rétegének itthon tartása, amelynek egyik fő eszköze a tudományos kutatás intézményesítése és az esélyegyenlőség biztosítása a kutatóintézetekben. Ennek érdekében az RMDSZ többszintű stratégiát követ:
a. A romániai állami finanszírozású kutatóintézetekben hagyományaink továbbvitele érdekében biztosítani kell a magyar vonatkozású témák, számunkra fontos vidékek stb. kutatásának lehetőségét, amelynek egyik feltétele a magyar nemzetiségű kutatók megfelelő (legalább az országos, erdélyi vagy megyei) számarányok szerinti alkalmazása. A sajátságos kisebbségi témákkal is foglalkozó kutatóintézetekben esetenként külön pénzügyi és működési autonómiával rendelkező tagozatok létrehozatalát szorgalmazzuk a Román Akadémia és a minisztériumi kutatóintézetek erdélyi fiókjai keretében.
b. A magyar oktatási nyelvű állami és magánegyetemeken és tagozatokon kérjük a tudományos kutatás intézményes feltételeinek bővítését, a magyar nyelvű felsőoktatási színvonal emelésének elengedhetetlen feltételeként, a magyar nyelvű állami felsőoktatás önállóságának erősítésével összhangban.
c. A romániai magyarság sajátos kutatási hagyományainak és autonóm tudománypolitikai stratégiáinak háborítatlan művelése érdekében kiemelten fontos a szakmai szervezetek és alapítványok keretében folyó tudományos kutatás intézményesítésének erősítése. Az RMDSZ tisztában van azzal, hogy kisebbségi helyzetben egyes specifikus kutatási területek műveléséhez a romániai magyar civil szféra biztosítja a legmegfelelőbb kereteket. A kutatási munka finanszírozási feltételeinek biztosításához az RMDSZ erőfeszítéseket tesz, hogy mind a román, mind a magyar költségvetés támogassa a romániai magyar tudományos kutatást, és szorgalmazza az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés tényleges esélyeit a romániai magyar kutatók számára megfelelő intézményes keretek kiépítésével. A magyarságra vonatkozó specifikus kutatási területek megfelelő feltételek közötti kutatásában szorgalmazzuk a Magyar Tudományos Akadémiával és más magyarországi kutatóintézetekkel való együttműködést, amelyek az erdélyi magyar kutatás intézményesítésében fontos szerepet tölthetnek be.

Művelődés

A kultúra területén az elmúlt években kialakítottunk egy sokszínű, értéket teremtő magyar intézményi hátteret, az elkövetkező időszakban talán legfontosabb ennek konszolidálása.

Az önkormányzati fenntartású kulturális intézmények esetében alapkérdés a minőség és hatékonyság növelése, a civil fenntartású intézményeket pedig célszerű hálózatokba integrálni, biztosítva a munkatársak folyamatos képzését is.

A globális értékek körforgásába be kell kapcsolnunk a regionális kultúrák értékteremtő erejét. Sőt, a világ nem arra kíváncsi, hogy mit vettünk át az egyetemes művelődésből, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk azt. Ez a szemlélet lehet a mi alkalmazkodási stratégiánk. Mára világossá vált: a kulturális sokszínűség európai érték. Vállalnunk kell kultúránkat, identitásunk hordozóját.

Nemzeti kulturális örökségünk, az írott kultúra (írók, költők, kiadók, sajtótermékek, könyvtárak), a képzőművészet (alkotók, galériák, műhelyek), az előadó-művészet (színházak, opera, filharmónia, film, amatőr társulatok, táncegyüttesek, akcióművészek), a műépítészet (restaurálás, tervezés), a népművészet együtt erős, idő és ártó politikai szándékok által ki nem kezdhető összmagyar kultúrát teremt és őriz.

Szövetségünk művelődéspolitikája ezt óvja, a közjogilag szavatolt működési feltételek megteremtésén túl (ennek részletes kifejtését Programunk tartalmazza), olyan alapítványi rendszert kíván működtetni, amely igyekszik alkotóinknak méltányos életfeltételeket teremteni, az utánpótlás kibontakozását segíteni. Az RMDSZ parlamenti képviselete fenntartja a művelődési ágazat kiemelt támogatásának elvét az állami költségvetésben, mint a versenyképesség feltételét az európai integrációs folyamatban.

Fokozott figyelmet szentelünk a kultúra önkormányzati menedzsmentjére, a munkatársak folyamatos képzésére a pályázatokon való részvétel dokumentációjának összeállítása érdekében. A települések bevételeinek növeléséért ösztönözzük az önkormányzatok tevékenységének összehangolását, országos projektek megvalósítása érdekében a kultúrturizmus terén. Ilyen projektek lehetnének például a „Petőfi Erdélyben”, „A só útja”, „Az épített örökségünk” elnevezésű útvonalak.

A Szövetség társadalomszervezői munkájában számít középosztályunk fokozott társadalmi szerepvállalására. Szövetségünk támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése.

A levéltári törvényt úgy kell átalakítani, hogy egyrészt a levéltári rendszer a decentralizálás elvén működjön, másrészt az állami levéltárak mellett lehessenek egyházi és magánlevéltárak is, harmadrészt úgy, hogy a levéltári anyag mennyiségének megfelelő számú levéltárost alkalmazzanak a nemzeti kisebbségek sorából, negyedrészt, hogy az anyag valóban hozzáférhetővé váljon, úgy ahogy azt az információhoz való jogról, illetve a személyi adatok védelméről szóló törvények előírják.

Egyházaink társadalmi szerepvállalásának támogatása

Magyar egyházaink, természetes szerepkörükön túl, az erdélyi magyarság évszázados hagyományokkal rendelkező, hiteles társadalomszervező és anyanyelvápoló szervezetei is, széles értelembe vett közművelődési tényezők, amelyekkel az RMDSZ állandó kapcsolatot épített ki és kíván fenntartani. Fontosnak tartjuk a folyamatos együttműködést a közös stratégiák és a társadalomszervező programok kialakításában.

Az RMDSZ egyformán nyitott minden egyház és felekezet felé, tiszteletben tartja tagjainak lelkiismereti szabadságát. Ugyanakkor síkraszáll a vallási és lelkiismereti szabadság teljes körű érvényesüléséért, valamint az egyházak autonómiájának tiszteletben tartásáért.

Az RMDSZ szorgalmazza, hogy az állam által elismert egyházak számára lehetőség nyíljék a képzés minden területére, formájára és szintjére kiterjedő oktatás szervezésére valamint központi és helyi költségvetésből való finanszírozására.

Az RMDSZ támogatja a moldvai csángó-magyarok írásban is kifejezett igényét a magyar nyelvű lelkipásztori szolgálat és hitoktatás bevezetéséért a jászvásári püspökség területén.

Szövetségünk támogatja a magyar egyházak karitatív intézményrendszerének (öregotthonok, gyermekotthonok, kollégiumok) megteremtésére irányuló erőfeszítéseiket, és szorgalmazza ezen intézményrendszerek költségvetési támogatását.

Az RMDSZ kiemelten szorgalmazza a kormányzat és a törvényhozás szintjén:
- az elismert egyházak részarányos, illetve méltányos állami szubvencióját;
- az elismert egyházi ünnepek hivatalos munkaszüneti napként való biztosítását;
- az egyházi jellegű műemlékek állagmegőrző- és felújító munkálatainak költségvetési állami támogatását, az egyháztörténeti és az építészeti érték függvényében.

Tennivalók a saját civil intézményrendszer működtetésében

Az RMDSZ kultúránk intézményes működtetése, értelmiségi rétegünk újratermelése, a versenyképes, gazdaságilag erős, közéletben szerepet vállaló helyi közösségek megszületésének ösztönzése, a kultúra eltartásához való hozzájárulás szempontjából kiemelt jelentőséget tulajdonít a civil társadalmi szférában létrehozott önszerveződő testületeknek.

Ennek megfelelően:
- ösztönzi, hogy valamennyi magyarlakta településen egyesületek, alapítványok létesüljenek a helyi közösségi érdekek megelevenítése és megoldása, versenyképes polgári társadalom megteremtése érdekében;
- közalapítványi képviseletei révén, a Szövetség által létrehozott alapítványokban az RMDSZ támogatja a művelődés intézményes működtetésében szerepet vállaló országos hatókörű, jogi személyiséggel rendelkező szakszövetségek működését biztosító normatív támogatások rendszerének létrehozását pályázati alapon;
- az alapítványi stratégiák kidolgozásakor az RMDSZ támogatja a magyar kultúra intézményesülését segítő, saját közösségi tulajdonban és kezelésben levő művelődési infrastruktúra létrehozására irányuló kezdeményezéseket, mint a Magyar Ház láncolat, tájházak, teleházak, regionális civil információs központok kialakítása, közgyűjtemények (kézirattárak, könyvtárak, képzőművészeti gyűjtemények) létesítése;
- Szövetségünk törekszik kiemelkedő művészeink, tudósaink méltó alkotó körülményeinek megteremtésére.
- szorgalmazzuk a közigazgatási törvényben az anyanyelv használatáról szóló előírások kiegészítését emlékhelyeink, kegyhelyeink eredeti megnevezéseinek és feliratainak visszaállítási kötelezettségével, az utcanevek tükrözzék a település hagyományos belső helynévanyagát és történelmi múltját is.

Kultúránk a magyar nemzeti kultúra szerves része. Ragaszkodunk az ünnepeinken, összejöveteleinken az állami jelképeink mellett, nemzeti szimbólumaink mindenkori szabad használatához. Szorgalmazzuk és ápoljuk az egyetemes- és Kárpát-medencei magyar művelődési intézmények közötti szerves kapcsolatrendszer kialakítását. Ennek kiváló eszköze a testvér-intézményi kapcsolatok megteremtése.

Támogatjuk a magyarok által is lakott régiók szellemi értékalkotó képességének integrálását az összmagyar kultúrába, az egyetemes nemzeti versenyképesség növeléséért, a Kárpát-medencei Művelődési Intézetek hálózatának kiépítése révén. Szorgalmazzuk ennek támogatását a Szülőföld Alap nemzeti érdekeltségű intézmények finanszírozására szánt keretéből.
Szenátor jelöltek
András József

András József

Képviselő jelöltek
Epureanu Ion

Epureanu Ion

Honlapok, blogok
  • Gyerkó László »
  • Borbély Károly »
  • Kolozs megyei jelöltek »
  • Pető Csilla »
  • Pál Árpád »
  • Kelemen Atilla »
  • Brassai Zsombor »
  • Lakatos Péter »
  • Máté András Levente »
  • Külföldi jelöltek »

Az összes honlapÖsszes honlap